Hasznos tudnivalók fürdőzőknek

Megtudhatjuk, milyen szabályok betartásával fürdőzzünk, mikor mellőzzük a strandolást, fürdőzést. Tisztázunk néhány fogalmat, majd megnézzük milyen hatásokat fejt ki a víz a szervezetünkre, milyen összetételű vizekkel találkozhatunk, és milyen betegségekben hasznosíthatjuk gyógyító hatásukat.

Beköszöntött az ősz a hideg vizes strandolás ideje lejárt. Az országban bármerre utazunk, találunk fedett termálvizes gyógyfürdőket, ma már nagyon népszerű élményfürdőket, aquaparkokat. Hová érdemes elutazni az a családtagok igényétől, korától, egészségi állapotától is függ. Ha kicsi gyermekünk van, nézzük meg, hogy van-e a piciknek külön gyermekmedence, pancsoló, a nagyobbak a csúszdákat, élményparkokat szeretik, az idősebbek pedig inkább a finom meleg termálvízben pihennek a szívesebben. Ma már nagyon szépen felépített komplex fürdők várják a strandolni, gyógyulni vágyókat, szinte minden korosztály igényét megpróbálják kielégíteni. A fürdők nem csak a szórakozást, pihenést, kikapcsolódást segítik, hanem bizonyos betegségek, főleg mozgásszervi megbetegedések esetén gyógyulásunkat is elősegítik.

Mire figyeljünk, ha fürdőben szeretnénk tölteni a napot?

Fürdőkben általános szabályok:

Ne fürödjünk éhgyomorra, de tele gyomorral sem, alkoholfogyasztás után nem ajánlott meleg vizes medencébe lépni. Ebéd után legalább két óra múlva lépjünk csak medencébe. A pihenést, regenerálódást a testmozgás, az uszoda használata nagyban segíti. Nyáron a szabadtéri medencékben az erős napsütés ellen ajánlott fejfedő viselése. Fürdőzés előtt kötelező és befejeztével ajánlott a zuhanyozás. Meleg fürdő után ne távozzunk felhevült testtel, testünk fokozatosan hűljön le.

Gyógyfürdőkben:

A melegvizes medencékben 40 percnél többet nem szabad tartózkodni egyszerre. A legtöbb helyen az ajánlott fürdőzési időre tábla hívja fel a figyelmet.

A gyógyfürdőkúra kezdetén fürdőreakció léphet fel, a beteg izületek fájdalmai fokozódhatnak, esetleg rosszabbodik a közérzete. A beteg az orvos tanácsa ellenére túl sok fürdőt vesz igénybe, akkor a szervezete kimerül, bekövetkezhet a fürdőfáradtság. Ilyenkor a fürdőkezelés folytatása hatástalan, sőt káros lehet. A fürdőt pihenés kövesse. Az elrendelt masszázst mindenképpen a fürdő után vegyük igénybe.

Mielőtt elutazunk, kérjük ki kezelőorvosunk véleményét, hosszabb tartózkodás esetén érdemes igénybe venni a TB által támogatott fürdőjegyet és komplex kezelésben részesülhetünk a fürdőhelyen. Orvosi beutaló esetén az orvos előírja a fürdő használatának minden feltételét (hőfokát, időtartamát, gyakoriságát, a fürdők számát). Az orvos utasításait mindig tartsuk be!

Ne fürdőzzünk!

Amennyiben vizelet és széklettartási képtelenséggel bajlódunk, fertőző betegségünk van, menstruáció fennállása esetén mellőzzük a strandolást, vagy ha bőrünket bármilyen sérülés érte.

A következő szív és érrendszeri betegségek megléte kizáró okként szerepel: szabálytalan, szapora szívműködés, gyakori szívkoszorúér-megbetegedés, szívinfarktus után 3 hónapig, elégtelen szívműködés, magas vérnyomás, és előrehaladott érelmeszesedés esetén kerüljük a meleg fürdők alkalmazását! A meleg víz a mikroklíma rosszullétet okozhat.

Egyes betegségek heveny stádiuma, akut gyulladások megléte szintén kizárja a fürdőkezelés alkalmazását: Mozgásszervi betegségek heveny stádiuma. Reumás beteg sem fürödhet, ha gyulladásos tünetek állnak fenn, ha ízülete duzzadt. Szervi megbetegedések heveny stádiuma, (pl. mandulagyulladás, gyomor- vagy bélhurut) nátha, influenza, Sclerosis multiplex heveny stádiuma

Egyéb okok: előrehaladott máj és vesebetegség, csontvelő-gennyedés, idült vesegyulladás, vesezsugorodás, tüdőtuberkulózis, rosszindulatú daganatos betegségek, lázas állapot, terhesség, leromlott általános állapot, bizonyos izombetegségek, bizonyos bőrbetegsége.

Már tudjuk, hogyan fürödhetünk, mikor mellőzzük a strandolást, fürdőzést. Tisztázzunk néhány fogalmat.

Japán, Izland, Olaszország és Franciaország után, Magyarország a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik. "Az 5 ország közül Japánban és Izlandon magas hőmérsékletű, de alacsony ásványianyag tartalommal bíró vizekkel rendelkeznek, míg Olasz- és Franciaországban ugyan magas a vizek ásványi anyag tartalma, de hőmérsékletük meg sem közelíti a Kárpát-medence vizeit."  Vizeink egyszerre magas hőmérsékletűek és magas ásványi anyag tartalmúak, ez egyedülálló világszinten is.

Magyarország 147 minősített gyógyvízzel, 39 gyógyfürdővel, 13 gyógyhellyel, 47 gyógyszállóval, 40 wellness-szállodával, öt gyógybarlanggal rendelkezik. Összesen 1300 hévíz kutat tartanak nyilván, amelyeknek azonban nagy részét nem használjuk ki.

Annak oka, hogy ez a kis ország ilyen előkelő helyen szerepel ezen a listán a Kárpát-medence geológiai adottságaiban keresendő: a földkéreg mintegy 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a felszínhez. A geotermikus grádiens azt jelzi, hogy a Föld középpontja felé haladva hány méterenként növekszik a hőmérséklet egy Celsius fokkal - Európában átlagosan 33 méter, míg Magyarországon átlagosan 20, sőt vannak helyek, ahol csak 15 méter. Ebből adódóan sokkal kisebb mélységből lehet hévizet nyerni, mint a kontinens más pontjain. További szerencsés adottság, hogy az ország ezekből a vizekből bőséges mennyiséggel rendelkezik. Jelenleg több mint 300 ezer köbméter termálvíz kerül felszínre naponta.

Mit nevezhetünk termálvíznek? A meghatározott hőfoknál melegebb, a föld mélyéből feltörő vagy mesterségesen felhozott vizeket. Ez az érték Európában 20 °C. Magyarországon tekintettel a kedvező geológiai adottságokra azok a vizek minősülnek termálvíznek, amelyeknek hőmérséklete eléri, vagy meghaladja a 30 °C-ot.

Gyógyvízzé nyilvánításkor is szigorúak a szabályok: Azokat a föld mélyéről feltörő vagy mesterségesen felszínre hozott ásványvizeket nevezik gyógyvíznek, amelyeknek meghatározott betegségekre vonatkozó gyógyhatását szigorú előírásokhoz kötött orvosi vizsgálatokkal kimutatták. A gyógyvizek Magyarországon általában, de nem feltétlenül termálvizek, azaz 30 °C feletti hőmérsékletűek.

 

Ásványvizeknek nevezik: azokat a felszín alatti vízrétegekből származó vizeket nevezik, amelyek nem tartalmaznak az egészségre ártalmas anyagokat, és ásványi anyag tartalmuk literenként eléri, vagy meghaladja az 1 grammot (1000 mg-ot).

Milyen hatások érik szervezetünket, amikor a vízbe merülünk?

Fizikai hatások: A fürdő vizébe merült testre szokatlan erők hatnak, amelyek a szervek működését nagymértékben befolyásolják. Ha közönséges fürdővízben fürdünk, a fürdő fizikai tényezői (hőmérséklete, felhajtó ereje) hatnak a szervezetünkre. A felhajtóerő nagyobb az ásványi anyag tartalmú vizekben, a vízbe merülő test súlya mintegy tizedére csökken.
A mozgás a vízben sokkal könnyebb, ezért a sérült, kopott ízületek is jól megmozgathatók. Mozgás közben a vízmasszírozó munkát is kifejt a bőr alatti izmokra. Nem elhanyagolható az sem, hogy az esések, a zúzódások esélye is jóval kisebb.
A langyos és a meleg víz segíti az erek kitágulását, így a vérkeringés fokozódik.

Kémiai hatások: A termál- és gyógyvizek kémiai hatásukat a bennük oldott ásványi anyagok bőrön keresztül való felszívódása révén fejtik ki. A felszívódott ásványi anyagok bekerülnek a vérkeringésbe, a nyirokerekbe, ezáltal hatnak az idegrendszerre, erősítik az immunrendszert, és kedvezően befolyásolják a szervezet reakcióképességét. Regeneráló, felépítő folyamatokat indítanak el a szervezetben. Ezeknek a hatásoknak vizsgálatával, illetve kúraszerű alkalmazásával foglalkozik a balneoterápia. A balneoterápia a víz felhajtóereje és hőfoka mellett az abban oldott ásványi anyagok kedvező hatását használja ki. Ehhez járul a klíma, a környezetváltozás és a lelki hatások.

A fürdőhelyek mikroklímája a levegőben található negatív ionok túlsúlya miatt stresszoldó, idegnyugtató, pihentető hatású. A megszokott életritmus lassulása, a vízben végzett lassú mozdulatok szintén hozzájárulnak a felüdüléshez.

A magyarországi források jó részének vize gyógyhatású, megelőzi a mozgásszervi panaszok kialakulását, segíti a gyógyulást. A gyógyvizek eltérő összetételűek.

Az összetétel alapján, annak megfelelően, hogy melyik összetevőkből találjuk a legnagyobb mennyiséget: Sós, Jódos, földes-meszes, Kénes, Szénsavas, Radonos vizekkel találkozhatunk leggyakrabban.

Nem árt, ha tudjuk melyik összetételű víz milyen hatással van szervezetünkre, milyen betegségek esetén előnyös az alkalmazásuk.

A sós vizek: a só erős ingerhatást fejt ki: a szervezetvédekező rendszerét - immunrendszerét - hosszabb időn keresztül éberen tartja.
A konyhasó erős gyulladáscsökkentő. Ezt a hatását elsősorban urológiai és nőgyógyászati vonatkozásokban hasznosítják, illetve egyes bőrbetegségek, pl. pikkelysömör kezelésében is hatásos. Sós vizet találunk Pl.: Cserkeszölőn, Debrecenben, Egerben, Karcagon, Gyopáros-fürdőn.

A jód: elsősorban a konyhasós vizekben fordul elő számottevő mennyiségben. Együttes jelenlétük fokozza a víz gyulladáscsökkentő hatását.
A jódos vizeket elsősorban a női nemi szervek, a prosztata, a húgyhólyag és a húgycső gyulladásának csökkentésében, megszüntetésében alkalmazzák eredményesen. A bőrgyógyászatban a pikkelysömör, a mozgásszervi betegségek közül pedig a kéz és a láb ízületei, illetve a gerinc gyulladásainak kezelésében hatásos./Debrecen, Hajdúszoboszló/

Földes-meszes víz: elsősorban a kalcium és a magnézium biológiai hatását kell kiemelni. A kalcium gyulladáscsökkentő hatású, ami helyileg is érvényesül, mivel a kalcium hatására a baktériumölő sejtek száma növekszik. Ennek következtében az ilyen vízben való fürdő a végtagízületi gyulladásokat épp olyan jól gyógyítja, mint a konyhasós vizek, hatásosabb azonban, ha a földes-meszes víz sót is tartalmaz. Pl.: Budapesten a Császár, Lukács, Rácz, Rudas, és Gellért, Csopak, Esztergom, Mohács /

Kénes víz: a kén fürdőzéskor nemcsak a bőrön át, hanem légzés útján is bejut a szervezetbe, és a véráram által nem érintett szövetekbe, így a porcba is beépül. Kopásos ízületi betegségek esetén az ízületek kénsavtartalma lecsökken, így a kénes vizekben való fürdés mindenképpen előnyös hatást vált ki az ilyen jellegű betegségben szenvedőknél. Pl.: Harkány, Mezőkövesd

Szénsavas víz: a szénsav legjellegzetesebb hatása a felszíni erek kitágulása, aminek következtében a bőr, a bőr alatti kötőszövetek, és izmok vérellátása fokozódik, ez fokozott anyagcserével jár. Szénsavas vízben való fürdés a szívműködést is serkenti azáltal, hogy a szívkoszorúerek szintén kitágulnak. Mivel a szénsav izgatja a légzőfelületet, a légzés mélyül, a tüdő oxigénellátása lényegesen javul.
A szénsavas vizeket elsősorban a szív és érrendszeri betegségekben szenvedőknél javasolják fürdőkúra keretében. /Maconka, Répcelak, Mihály/.

Radonos víz: ezek a vizek nagyon ritkák, hatásukra az erek kitágulnak, és erős fájdalomcsillapító hatásuk is van. Az alfasugárzást kibocsátó radon a bőrön és légzés útján jut be a szervezetbe. A zsírszövetbe, az idegszövetbe, a folyadékokba és a mellékvesékbe épül be, néhány nap után azonban kiürül. Pl.: Rudas és Gellért Budapesten. Hévízi-tó

Nyomelemek: a fentiekben felsorolt makroelemek mellett általában 30-50 nyomelem is előfordul az ásványvizekben. Ezek közül néhány a szervezet számára nélkülözhetetlen, ezeket nevezzük ásványi vitaminoknak; vanádium, a króm, a mangán, a vas, a kobalt, a nikkel, a réz, a cink, az arzén, a bróm stb.

A gyógyfürdőkkel és aquaparkokkal kapcsolatos részletes információkat találunk http://wellness.itthon.hu oldalán.

Használják ki hazánk természet adta lehetőségeit egészségük megőrzése és visszaszerzése érdekében!

Kellemes időtöltést, jó pihenést kívánok!

Oldal: Hasznos tudnivalók a gyógyfürdőkben
Egészségünkért - © 2008 - 2024 - egeszsegunkert.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat